Az inkontinencia kialakulása férfiaknál

Ebben a cikkben leírom, hogy mi is az az inkontinencia, mik a tünetei, és hogy mi okozza.

Az inkontinencia a hólyag tárolási és ürítési zavarait jelenti.

Szigorú szabályként sohasem önálló betegségnek, hanem egy betegség, vagy zavar tünetének kell tekinteni, és a kezeléseknek arra kell irányulnia.

Számtalan dolog okozhat ilyet, de a hólyag szerkezeti elváltozásain kívül, szinte minden esetben idegrendszeri eltérés, vagy ennek talaján kialakult szabályozási zavar áll a háttérében. 

A hólyag működése

Bármennyire egyszerűnek véljük a hólyag működését – mindössze egy feszülés hatására történő kordinált összehúzódásról van szó – szabályozásának megtanulása például a sokkal összetettebb járásnál is jóval tovább tart, ráadásul a korral elkerülhetetlenül egyre bizonytalanabbá is válik.

Az agyat és a gerincvelőt érintő betegségek mindkét nemben azonos módon váltanak ki inkontinenciát. Ilyen például a sclerosis multiplex, a Parkinson-kór, agyvérzés, traumák, és esetleg a daganatok. 

A jellemzően férfiakat érintő tünetek a prosztata elváltozásaival állnak kapcsolatban. 

A prosztata elváltozásai a leggyakoribb férfiakat érintő betegségek közé tartoznak. Jóindulatú megnagyobbodást észlelnek 20%-ban a 40 évesek, 50%-ban az 50-60 éves férfiak között, és a korral ez még tovább növekszik. A prosztata rosszindulatú elváltozása ettől lényegesen különbözik. Az 50 éveseknél 10%-ra teszik előfordulását, de tüneteket ennél sokkal ritkábban okoz. A 70 évesnél idősebb korban meghalt emberek boncolási anyagában közel 80%-ban szerepel rosszindulatú prosztata tumor, ami nem okozott tüneteket, és nincs köze az elhalálozáshoz sem. Nem véletlen, hogy ma többek között a tumorsejtek tipizálásával igyekeznek elkülöníteni az agresszív, áttéteket képező formát, az ugyancsak rosszindulatú sejteket tartalmazó, de áttétet egyáltalán nem, vagy kis valószínűséggel képező tumoroktól. Sajnálatos, hogy ma még nincs teljesen biztos módszer a két forma elkülönítésére, így a prognózis biztonságos megállapítására.

Bármilyen okból történő prosztata megnagyobbodás tünetei – az erős tok miatt – a húgycső összenyomása, szűkülete miatt jelentkezik, mert a húgycső egy része benne fut.

A beszűkült húgycső esetén nehezebben indul meg az ürítés, emellett csökken a kiáramlás sebessége, és gyakori az utólagos csepegés. A folyamat idővel elégtelen, gyakori ürítést, és kezeletlen esetben a hólyag extrém kitágulását okozza, ami az izmos hólyagfal és a záróizmok gyengülése, elvékonyodása miatt úgynevezett túlfolyásos inkontinenciát eredményez. Ilyenkor a vizelet telt hólyagból a további termelődésének ütemében folyamatosan elcsurog.

Fontos figyelmeztetés

Fontos tudni, hogy a későn végzett beavatkozások csak a húgycső összenyomását, szűkületét szüntetik meg, az addig kialakult hólyagműködési zavarokat már nem. Emiatt is szükséges az ürítési zavarok minél korábbi kivizsgálása és ellátása a férfiaknál. Itt kell megemlíteni, hogy a gyógyszeres terápia nincs hatással a prosztata megnagyobbodására, csak a tüneteket enyhíti, hosszabb-rövidebb ideig.

Műtét esetén 

 Egészen másfajta inkontinencia alakul ki a prosztatán végzett műtétek után. 

Műtétet gyakorlatilag két okból végeznek: jóindulatú megnagyobbodás – hyperplasia – és tumor miatt, ami legtöbbször az úgy nevezett adenocarcinoma, és rosszindulatú.

Az előbbi esetben a húgycső összenyomásának megszüntetése a cél. Ilyenkor többféle eljárás lehetséges a prosztata részleges, vagy teljes eltávolítására. A választás az orvos alapos mérlegelésén és a beteg hozzáállásán múlik.

Az ilyen műtétek után kis számban, 5-7%-ban figyelnek meg inkontinenciát, ami döntően az un. „stressz inkontinencia”. Ez kezelhető. 

A rosszindulatú daganatok műtétének következménye annak kiterjedésén múlik. A terjedés leggyakrabban a hólyag felé történik, és a daganatot teljesen, radikálisan kell eltávolítani (különben nincs értelme az operációnak). Amennyiben a kiterjedés már a hólyag belső záróizmát is érinti, úgy a következmények az inkontinencia szempontjából igen súlyosak. Ekkor 95%-ban írnak le akaratlan vizeletvesztést. Ennek jellemzője, hogy éjszaka, vagy fekvéskor vízszintes helyzetben nincs vesztés, felkelés után a külső záróizom (medencefenék) zárásának segítségével a beteg szárazon eléri az illemhelyet, ekkor jó sugárban hiánytalanul kiüríti a hólyagját. Azonban függőleges helyzetben – üléskor kevésbé, mint álló helyzetben – folyamatosan csorog a vizelet, ami sajnos végleges. További jellemző, hogy a tünetek, ha nem azonnal, akkor pár hét múlva alakulnak ki. Az állapoton – bár sokan ajánlják – nem segít a külső záróizom medencefenék tornával történő erősítése. A vázizmok, legyenek bármilyen erősek is, tudatos folyamatos feszítésére nincs lehetőség, így ez a kezelés hatástalan. 

Elfogadhatatlan, hogy az ilyen problémával hozzám került betegek arról számolnak be, hogy a műtét előtt ilyen felvilágosítást nem kaptak. (Lehetséges, hogy a többiek igen?) 

Az áttétes prosztata tumorok elfogadott kezelése kemoterápia, vagy ha a kiterjedés és a típus megengedi, besugárzás. Ezek közvetlenül ritkán okoznak inkontinenciát, de az eredményesség számos dologtól függ. A választás bonyolult feladat, ami az un. oncoteamek kompetenciája.

További érdekes részleteket a www. vizelettartas.eu/blog  honlapon a blog fejezetben lehet találni.
Amennyiben kérdése lenne, vagy szeretné az állapotát kivizsgáltatni, írjon a pszabados52@gmail.com címre.

 

Cím:

1137, Budapest, Katona József utca 27. II.em. 2., 9-es kapucsengő (Remedy Kft.).

Legkönnyebben 4-6-os villamossal, a Jászai Mari térnél leszállva közelíthető meg.

Telefon:

+36 70 615 2588

Küldjön nekünk üzenetet