Inkontinencia:

Mi a  leggyakoribb tünet?

Ebben a cikkben leírom, hogy mi is az az inkontinencia, mik a tünetei, mi okozza és mi a kezelés, gyógyulás iránya.

Az inkontinencia vizelettartási és ürítési zavarok összefoglaló neve

Az inkontinencia vizelettartási és ürítési zavarok összefoglaló neve. A kiváltó okok sokrétűek, így a gyógymód is csak a konkrét elváltozás ismeretében, személyre szabottan lehet sikeres. Ezért szükséges a kezelések előtt mindenképpen kivizsgálni az érintetteket, aminek elengedhetetlen része az urodinámiás vizsgálat.

Stressz-inkontinencia

Az esetek döntő többségében a vizeletvesztés erőkifejtésre történik. A páciens azt veszi észre, hogy akár egy nehezebb táska felemelésekor, vagy futáskor, köhögéskor átázik a fehérneműje. A közös bennük, hogy ilyen esetekben a hasizom hirtelen, és erősen megfeszül. Innen származik a neve is, ami angolul nyomást, feszülést jelent. Ez kellemetlen, akaratlagosan nem befolyásolható, és idővel rosszabbodó jelenség. Az orvosok ezt nevezték el stressz-inkontinenciának, amihez gyakorta más tünet is társul.

Miért jön létre, és miért ilyen gyakori?

A hólyag bonyolult felépítésű simaizmos szerv, amit a tudatunktól függetlenül a vegetatív idegrendszer működtet. Lényegében csak az ürítés, illetve ennek szükségessége az, amiről tudomásunk van. Az érzést a hólyagfal megnyúlása, feszülése, majd összehúzódása okozza. Száraz mivoltunk a hólyagnyak ürítéstől eltekintve állandó zárt állapotától függ, és ebben tudatosan nem is veszünk részt. Ezért sem tudjuk magunktól megállapítani, hogy vizeletvesztéskor hol a baj. Idősödés során általában csökken a hólyagnyak és az izmos húgycső zárási képessége, emiatt minél idősebb valaki, annál hajlamosabb a vizeletvesztésre erőkifejtéskor. A szülés, és a terhesség során történő változások szintén elősegítik a kialakulását, hasonlóan az elhízáshoz. Az anatómiai különbségek mellett ez az oka annak, hogy miért a nőket érinti gyakrabban az ilyen inkontinencia. Férfiaknál leginkább a prosztatán végzett műtétek után jelentkezik, de bármilyen alhasi műtét nem várt szövődményeként is találkozhatunk vele.

Mi okozza a tünetet?

A tünet megjelenését az okozza, hogy erőkifejtéskor a hasüregben megnövekvő nyomás az érintetteknél kipréseli a hólyagból a vizeletet, amit nem éreznek ürítésnek. Nem is érezhetik annak, hiszen a hólyag ilyenkor nem húzódik össze, emiatt az érintett csak ijesztő nedvességet észlel, mást nem. A leginkább elfogadott magyarázat erre, hogy a terhesség-szülés alatt megnyúlnak a hólyagot tartó szalagok, ezért az lesüllyed, megváltozik a húgycső szöge, megnyúlik, és elgyengül a medencefenék. Emiatt műtét során eredeti helyén rögzítik a hólyagot, alátámasztják és megfelelő szögbe állítják, vagy kiáramlási akadályt képezve megtörik a húgycsövet, esetleg a lézerrel történő rövid idejű felmelegítéstől várnak ilyet, emellett tornával erősítik a medencefeneket.

A dolog azonban ennél bonyolultabb!

Azoknál is kialakul ugyanez a tünet, akik soha nem voltak terhesek a nők közül – tehát nem süllyedt le a hólyagjuk, nem gyengült el a medencefenék izomzata – valamint férfiaknál is, akiknél a prosztata alátámasztása miatt nem is tud így lesüllyedni a hólyagjuk. Másfelől, az oknak tartott fenti elváltozások minden kiviselt terhességnél megtörténnek, és szerencsére korántsem lesz mindenki inkontinens.

Másrészt a feltételezett kiváltó okok már a terhesség végére kialakulnak, de ilyenkor a kismamák egyáltalán nem válnak inkontinensé, legfeljebb többször kell üríteniük, mert a magzat miatt kisebb lesz a hólyag kitágulási lehetősége, így kevesebbet képes tárolni. Ráadásul a maradandó inkontinencia jellemzően nem azonnal a szülés után, hanem 5-15 év múlva jelentkezik, és még lassan romlik is, ami az elfogadott magyarázat mellett egyáltalán nem értelmezhető. Fiatal, egészséges emberek hasi, főleg alhasi műtétje után pár héttel is nagyrészt ez a fajta vizeletvesztés alakul ki, még ha soha nem is voltak terhesek.

A valódi ok

A valódi közös ok nem más, mint a hólyagot és a megfelelő működésében szerepet játszó izmokat rendkívül sokrétűen ellátó idegek sérülése, ami alapját képezi az elégtelen felsőbb szabályozásnak, és ez fokozatosan alakul ki. A hirtelen megemelkedett hasüregi nyomás ugyanis mindenkinél meghaladja a döntően a hólyagnyak tartós simaizmos zárását, de egészségeseknél a medencefenék ennél erősebb izmai reflexesen már a nyomás emelkedése előtt zárnak, emiatt nincs ilyenkor vesztés. A stressz-inkontinencia valódi oka, hogy ez az automatikus külső zárás elmarad, így a vesztés minden ilyen esetben létrejön. Valójában nem a hólyag működészavara a ludas, hiszen az nem is húzódik ilyenkor össze, tehát az erre fókuszáló kezelések nem véletlenül hatástalanok. A tünetek hosszabb idő alatt jellemzően romlanak, sőt újabbakkal egészülnek ki, amit az elfogadott okokkal szintén nem lehet megmagyarázni. A feltételezett okok csak kísérik, esetleg súlyosbítják a folyamatot, de nem kiváltják.

A kezelés iránya

Logikus, hogy a kezelésnek is az idegi szabályozásra és a kiesett záró reflexre kell irányulnia. Az érintett idegek vezetésének javítása, és emellett a szabályozó mechanizmusok megerősítése, újratanulása még a korábbi sikertelen próbálkozások, akár műtétek után is igen kevés kivételtől eltekintve sikeres.

További érdekes részleteket a www. vizelettartas.eu/blog  honlapon a blog fejezetben lehet találni.
Amennyiben kérdése lenne, megírhatja a pszabados52@gmail.com címre.

 

Cím:

1137, Budapest, Katona József utca 27. II.em. 2., 9-es kapucsengő (Remedy Kft.).

Legkönnyebben 4-6-os villamossal, a Jászai Mari térnél leszállva közelíthető meg.

Telefon:

+36 70 615 2588

Küldjön nekünk üzenetet